|
Oldal 1 / 2 "I LOVE COUCHSURFING!"-Linda sad...
Kanapészörf szerelmeseinek történetei
BÁNYAKERÉKPÁROZÁS (Péter couchsurfing naplójának részlete)
Anyám váltig mondogatta: sírba viszel édes fiam ezzel a bicikli-mániáddal! Ha anyámat nem is, magamat sikerült a föld alá kerekeznem! De mekkora élmény volt!
Eredetileg bringás kanapészörfnek indult a nyári csereüdülés banzáj, osztrák hegyi tájakon barátommal, Lalával. Ismert tény, hogy couchsurfingesek a világ minden táján vannak, ezért nem aggódtunk sokat a szálláshelyek miatt.
Budapest-Klagenfurt! Ez állt az eredeti tervben, de aztán a neten rátaláltunk a bányabringázás lehetőségére. Hallottunk efféle földalatti túrákról. Néhány szót erről: 2003. február 15-én rendezték a Red Bull Race Down to the Middle of the Earth, (Verseny a Föld középpontja felé) mountainbike versenyt, a thüringiai Sondershausen melletti „Glückauf” sóbányában. A verseny –700 méterről indul. E rajthoz bányalifttel viszik le a versenyzőket és járgányaikat. A pálya hossza kb. 1000 méter, és végig olyan erőteljesen lejt, hogy a versenyző joggal érezheti: meg sem áll a Föld középpontjáig. Ráadásul csak a legveszélyesebb szakaszokat világították ki. Ehhez jön az úgynevezett „alagút effektus”, aminek lényege, hogy a nem túl széles járatokban nehezebb a dimenziókat átlátni, főleg 80 km/h-s száguldás közben. Ez ám az adrenalinbomba!
 Itt szörföltünk E kis kitérő után vissza a mi kissé szelídebb karintiai bánya kerékpározásunkhoz. Egészen sajátságos, hogy akitől a kanapét kaptuk idén nyáron, ezúttal maga is kanapészörfölt, méghozzá egy igen fényűzően felszerelt apartmanban a Villachtól 12 km-re található Afritz am See nevü településen. Ez egy csodavilág, 1900 méteres tengerszint feletti magasságban! A kerekezés Budapestről Karintia fővárosáig, Klagenfurtig is egy kalandtúra, de azt máskor mondom el, most a föld alatti élménybeszámolóra helyezném a hangsúlyt.Megegyeztünk, hogy hajnali 5-kor indulunk. Első nap katasztrofális volt a korai kelés, döntöttük magunkba a kávét. Sikerült összekapni a társaságot, el is indultunk időben, ám az út mentén felbukkanó biciklisbarát fogadók, s „tartományi” különlegességek az éhes bringást hamar pihenőre csábítják. Nem is álltunk ellene a kísértésnek sokáig, a hajnali kávézás után igazán ránk fért a bőséges reggeli. A jauntali szalámi, a hajdinából készült termékek, a nemes párlatok, az almalé és gyümölcsbor, valamint a Sittersdofer Rötel bor csak néhány a régió kínálta ínyencségekből. A táj magával ragadó szépsége állandó fényképezésre késztette fotós barátunkat.  Csobbanás útközben
A korai startnak köszönhetően, jó tempóban haladva értünk Gallizienen, át Sittersdorfba. Itt megpihentünk kedves kanapészörfös vendéglátónk pátriájában. A programba belefért egy jó kis fetrengés a folyóparton, és csobbanás a hűs hegyi patak hullámaiba.
 Mélyen a föld alatt
Másnap szintén hajnali kávézás után indultunk Eisenkappel-Vellachba. Innen vezet a 7 km hosszú lenyűgöző bányatúra útvonal végig kiépítve, olyan vállalkozó szellemű bringásoknak, mint amilyenek mi is vagyunk.
A bányakerékpározás extrém élményeket kínál a Petzen megnyitott járataiban. A 7 km hosszú túra minden előzetes várakozást felülmúl. Az út jó minőségű, a föld alatti bringázás hangulatát meg sem próbálom leírni. A látási viszonyok a megfelelő világításnak köszönhetően kiválóak, mégis ad egy sejtelmes jelleget az egész útnak a természetes fény hiánya, a furcsa illat, és a fülnek olyannyira szokatlan hangvisszaverődés.  Sejtelmes világ
Egyikünk sem szenved klausztrofóbiában, mégis tapinthatóan érzékelhető volt bizonyos bezártsági érzés. Készítettünk néhány képet, de nem ad vissza az élmény intenzitásából szinte semmit, ám azért megosztottam veletek, hátha kedvetek támad élőben is kipróbálni a bányabringázás semmihez sem hasonlítható élményét.
 Tárnatúra végefelé
****************************************
Vera története:
"....nem
is írhatok mást, minthogy természetesen a neten barátkoztam össze
Lindával a kedves karinthiai egyetemistával. Közös érdeklődésünk- a
hegyi túrázás, egy barátság alapja lett.
Ennek első lépését jelentette az, hogy nyáron együtt
couchsurfingeltünk. Két hetet Ausztriában, Linda grazi lakásában, mint
fő táborhelyen töltöttünk. Innen indultunk különféle hegycsúcsok és völgykatlanok meghódítására. Kimondottan szeretem a kihívásokat, de ezek a hegyi "próbák" minden elképzelésemet felülmúlták. (igaz, eddig csak a Kékest hódítottam meg)  Valahol Karinthia belsejében
De
gyakorlott hegymászóként Karinthia déli részén - a Karawanken és a
Karnische Alpen sziklás hegyei között - is találtunk komoly
kihívásokat.
Az alpinisták
itt részt vehetnek egy hegygerinctúrán Szlovéniába, illetve
Olaszországba (Karnische magaslati útvonal 403!), amely országokkal
együtt Karintia az Alpok-Adria régiót alkotja. A Nockberge Nemzeti Park
kellemes, középhegységekben tett kirándulásokat kínál. A szelíd
hegyhátak - az úgynevezett "Nockeneken" (Rosennock, Mirnock) át
vezetnek a túrák egyik alpesi rétről a másikra, egyik sajtkészítőtől a
másikhoz (Tressdorfer Alm!).Természetesen több helyen is
megtapasztaltuk a szíves vendéglátást finom sajt-kóstolók formájában.
A Millstätter See, a Weissensee (Naturarena Kärnten), az Ossiacher See
(Villachnál) környékén már Gerryvel, Linda barátjának szinte vadiúj
BMW-jével száguldoztunk hegyen-völgyön, a változatosság kedvéért, no
meg egy kis pihenésképpen, az embert próbáló hegygerinc-túrák után.
A hosszú túrákat kedvelők számára továbbra is titkos tippnek számítanak
a Lavanttalban található Sau- és Koralpe lankás hegyoldalain vezető
útvonalak. Karintia nagy kiterjedésű síkságain nemcsak legszebb tavai
találhatóak, hanem romantikus túraútvonalak is a tavak mentén.  Lemaradtam? Jövök már!...
Igazi karintiai specialitásnak számítanak, ezért újra "bakancsot"
öltöttünk, s így vettünk részt egy tematikus túrán, amellyel csaknem
minden régióban találkozhatnak a vendégek: itt minden megtanulható a
gyógynövényekről, a paraszti élet mindennapjairól .
Különösen kedveltek a kulináris célpontokhoz vezető túrák, amelynek
során a kellemes a még kellemessebbel ötvözve a helyi
ételspecialitásokból kaphttunk ízelítőt. Számos útvonalon várják a
vendégeket amolyan házias jellegű vendégfogadók. Megkóstoltuk a
Käsnudelt(sajtos galuska), melyhez hamisítatlan házi és tájhű almabort
szürcsölgettünk.  Fűszeres, gőzölt almabor. Ez nagyon ízlik!
Felejthetetlenek az esti sörözgetések, a barátok barátaival bővült családi körben. Mennyi csodás emlékkel, de még ismeretekkel is gazdagodtam, ami a helyi specialitásokat illeti. Testben
lélekben felfrissülve, azt is meg kellett állapítanom, hogy szerény
német nyelvtudásom a két hét elmúltával, milyen jelentősen gyarapodott. Pedig még nincsen vége a történetnek, hiszen a következő két hetet újra együtt töltjük Lindával. Hogy hol? Erről fogok írni a folytatásban..."  Ha most szárnyam lenne!
Akkor hát itt a megígért folytatás:
Vera és Linda a
magyarországi körtúrája.
A kanapészörf magában
foglalja, persze nem kötelező jelleggel a csereüdülések sokféle előnyét.
A mi esetünkben,
miután Linda vendége voltam a couchsurfing zászlaja alatt 2 hétig Grazban és
Karintia-szerte, a következő két hétben igyekeztem én viszonozni neki a
felejthetetlen élményeket.
Velünk tartott Gery,
Linda barátja is.
Kerékpárral indultunk
a Nyugat-Magyarország behatóbb tanulmányozására.
Gyülekező: Győrben,
az én lakóhelyemen. Innen rajtoltunk a kissé csípős áprilisi hajnalon a 83-as
úton Tétig, majd pici falvakon átkerekezve jutottunk a 86-osra,s ezen haladva
értük el első nap este Kőszeget.
Hatalmas zápor zúdult
a városra, de mi már egy vár-aljai hangulatos söröző menedékében tárgyaltuk az
első nap élményeit. Csodálatos látvány volt a távozó viharfelhők mögül
előbukkanó nap fényében a vár hátterében magasba szökő hatalmas hegyvonulat
látványa!
 Vihar utáni alkonyatban
(a folytatáshoz kattints a"következő"-re!)
|