IHLET CSEREBERE

OSZD MEG SAJÁT VERSEIDET,
VAGY LÉGY RÉSZESE MÁSOK SZÉP KÖLTEMÉNYEINEK...

   Ezen az oldalon helyet kaphatnak verseid, képeid, ha kedved van ahhoz, hogy megoszd másokkal. Cserében Te is részesülsz a CsereMix látogatóinak szellemi gyümölcseiből. Az alábbi címre küldheted azokat az írásaidat (versek, érzések,  idézetek, vagy bármi, ami Nagy Gondolatokra ihlette szívedet.)
Néhány napon belül ezen az oldalon közlésre kerül. (Kivételt képeznek porno tartalmak)

Fogadd szeretettel az alábbi verseket, cserébe várjuk a Te alkotásaidat!
Itt küldheted!

  

MAGÁNY

Néma csend ölel körül,

megtört szívem a magányba menekül,
árnyak, hangok tünnek a semmibe,
csak egymagam vagyok, egymagam nélküled.

Zürzavar, káosz, ezernyi gondolat,
nem tudom mit tegyek, s nem tudom hogyan,
vágyom rá, hogy itt legyél örökre velem,
de csak egymagam vagyok, egymagam nélküled.

Arcom a hüvös párnára hajtom,
meleg könnyeimmel áztatom,
remélem itt leszel ha felébredek,
de csak egymagam vagyok, egymagam nélküled.

Elmélázok, a képzelet repít,
kéjes sóhajok hangja száll felém,
mámorban úszva nyitom fel a szemem,
de csak egymagam vagyok, egymagam nélküled.

A képzelet fura játéka mindez,
vagy a lélek íly fájdalmat ébreszt ?
Gyógyír reá csupán a szeretet,
de én egymagam vagyok, egymagam nélküled.

Az életünk eleve elrendeltetett,
vagy elfogadjuk, vagy szenvedünk éveket,
az én sorsom úgy látszik a keserű magány,
de remélem a boldogság egyszer reám talál.

Halas - Esztergom, 1993.04.

TÖPRENGÉS

EMLÉK

                                                                                                          Ezüst tó lágyan hullámzó vizén,

tükröződik a Hold sápadt fénye,
bársonyos fuvallat arcomat érinti,
úgy száll tova az égbe.

Emlékképek kusza tengerén át,
kutatom mi elveszett,
ha meg is lelem eltűnik,
mint a fény a hullámzó vízen.

Halas - Budapest, 1999.07.19.

LEBEGÉS


Homok pereg,
szívem remeg,
múltam árnyai,
kísértenek.

Álmom káosz,
lelkem fájdalom,
vérem, jelenem,
megátkoz.

Vörös köd,
az ég leszakad,
keselyű köröz,
a csillagok alatt.

Hűs árnyak,
örök nyugalom.
Vágyom rá?
Nem tudom.

Halas - Dorog, 2007.

Gara györgy: Ha volna valaki 

Egyedül járok köztetek,
Kik párosan jöttetek.
Mosolygok, mondok szavakat,
Néha a hangom elakad.
Nehéz a magánosok éje
Kik sápadtan alszanak,
Mint eldobott kődarab
Mit elrejt a holt tavak zöld színű mélye.
Ha volna valaki aki azt mondaná, hogy ébredj!
Nem fonódna rám a bánat, szemembe hullanának
Tűztollú reggeli fények, reggeli fények.
Ha volna valaki aki azt mondaná, hogy járjak.
Minden utca hívogatna, néznének megtagadva,
Csalóka éjszakai árnyak, éjszakai árnyak.
Ha valaki megfogná a kezem,
Vagy bíztatóan visszanézne rám,
Sokáig néznék a felkelő nap felé,
És lehajtanám lassan a fejem.
Ha lennél az, aki nekem mindenem volnál,
Tétovázva erre jönnél, csendesen átölelnél,
Mennénk, te megcsókolnál,
És semmit sem szólnál.
Semmit sem szólnál.

                                                                                                                  Beküldte: Tóth Kata

Hallgasd meg Gara György híres dalát, itt!